Kisvárda község táblája

mérete: 59,5x50 cm

anyaga: öntöttvas

leltári száma: 64. 7. 5.

Ezt a táblát valamikor a település Dimitrov utcai északi házsora utolsó házának falán helyezték el. Felirata:

SZABOLCS VÁRMEGYE

KISVÁRDAI JÁRÁS

KISVÁRDA KÖZSÉG

A táblát 1964-ben a Kisvárdai Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke ajándékozta a Vármúzeumnak, akkor, amikor a házat lebontották. (A Dimitrov utca nevet a szocialista korban a mai Csillag utca viselte, 1991-től hívják mostani nevén.)

De miként lett a középkorban (1421) mezővárosi rangot nyert településből község?

Az 1871-es és az 1886-os közigazgatási törvények biztosították a településeknek, hogy olyan közigazgatási státuszt válasszanak, amilyennek megfelelő apparátus eltartására képesek. Ha Kisvárdának 1848 előtt már rendezett tanácsa lett volna, rendezett tanácsú község, illetőleg város lehetett volna. Elnyerhette volna ezt a címet akkor is, ha a minősítésért a községi lakosok és birtokosok azon része, akik a község összes egyenes állami adójának felénél nagyobb részt fizettek be, a képviselő-testületen keresztül a megyéhez folyamodnak, és ha megyei kiküldöttek mind ezt a tényt, továbbá pedig azt, hogy a község az átalakulás megkövetelte szellemi és anyagi erőkkel rendelkezik, bizonyítani tudják. Ha ezt a megye elismeri, akkor a kérvényt a belügyminiszterhez terjeszti fel, ő pedig az átszervezést nem tagadhatja meg.

Ám Kisvárda beletörődött a nagyközségi státusába, mert a polgárai olcsóbb közigazgatást akartak. A községeknek kevesebb hivatalnok, alkalmazott fizetéséről kellett gondoskodni, mint a rendezett tanácsú városokban.

A megyei levéltárban 1880-tól vannak meg az immár nagyközséggé vedlett település közigazgatási iratai. 1881-ben a Nyíregyházán megjelenő Nyírvidék kisvárdai levelezője azt adta tudtul, hogy: „városunk, mint nagyközség, egy 18 oldalra terjedő füzetben adta ki szabályrendeleteit.” Az idézetben ellentmondás rejlik a város és a nagyközség megnevezés között, a tudósító még városnak nevezte a települést.

1890-ben azt írták, hogy a Szent László utca végén állt a tábla, mely hirdette ezt a változást: „Itt már vége a városnak, s a mult hét óta – közigazgatósági buzgóság folytán – itt áll a jelző tábla is, melyről az idegen leolvassa, hogy mi hivatalosan milyen kicsinyek, csak „Kisvárda község” vagyunk.”

Az 1904-ben kinyomtatott szabályrendeletben azt olvashatjuk, hogy a nagyközség az 1886. évi XXII. tc. 21. paragrafusában elősorolt jogait, és a törvény szabályrendeletek által megállapított teendőit a képviselő-testület és az elöljáróság által gyakorolja.

Az előbbi: „... áll 40 rendes és 16 póttagból, és pedig 20 rendes és 8 póttag a legtöbb adót fizetők közül, 20 rendes és 8 póttag a választó közönség választottaiból.”  A képviselő-testületnek hivatalból tagjai szavazati joggal a főbíró, a jegyzők, a tanácsbeliek (esküdtek), a pénztárnok és a községi orvos.

A község területét két választókerületre osztották. Mindegyik kerület háromévenként 5 rendes és 2 póttagot választott. Az első kerületbe tartoztak: a Kossuth, a Hajnal, a Dögei, a Kereszt, a Major, a Szarvas, a Csatorna, a Vár, a Domb, a Zug, a Pacsirta, a Baross, az Erzsébet, a Csillag és a Malom utcák, a Flórián tér és a község északi részének külterülete.

A másodikba a Szent László, a Mester, a Tompos, a Kis, a Temető, a Vasút, a Homok, a Vágóhíd, az Ajaki, a Kórház, a Tó, a Vízi, a Szőlőskert, a Bessenyei, és Kisköz utcák és déli oldali külterületek.

A községi elöljáróság tagjai voltak: a főbíró, a 4 jegyző, a második bíró, a 8 tanácsbeli, a pénztárnok és a községi orvos. A segéd és kezelő személyzet tagjai: az iktató, az írnok, a végrehajtó és a szülésznő.

Kisvárda a csupán nagyközségi rangja ellenére több olyan intézménnyel bírt, melyek mintegy városi rangot kölcsönöztek neki: járásbíróság, sokszintű iskolahálózat, bankrendszer, fejlett kereskedelmi- és ipari élet. Bizonyos városi öntudatra utal az is, hogy a községházán a 20. század elején is a „városháza” felirat díszelgett, s a lakosok is városi polgároknak tartották magukat.

Kisvárda 1970. április első napjától kapta vissza városi rangját.