A bölcső mindennemű csecsemőfekhely neve, a gyermekágyat kivéve, ezt a fekvőhelyet a csecsemő leggyakrabban a keresztelő után vette birtokba. Gyakran több generációt is kiszolgált egy bölcső, előfordult, hogy a rokonság körében körbe is adták egymásnak.

A bölcsőt elődeink még a honfoglalás előtt ismerték meg, török közvetítéssel. A Bizáncból átvett tárgytípus talpas változatának falvakban való használatára a 13. századból vannak adatok.  A bölcsőnek rengeteg fajtája van, a díszített, házban használt talpas bölcső mellett ismert még például az állványos-, a mezei- és a teknő bölcső is.

A talpas bölcsők elterjedését, alakítását, esetleg kis sorozatokban való készítését elősegítették az ügyes kezű famunkában járatos parasztemberek, fafaragók, városi kézművesek, ácsok, bognárok, főként pedig az asztalosok, akik vásárokon is árusították.

A képen látható bölcsőt egy teljes hagyaték részeként 2012-ben vásárolta meg a Rétközi Múzeum, Feskó Miklós ajaki lakostól. Ezt a hagyatékot, a flóderos bútorú tisztaszobát láthatja ma a látogató a Tájházban. Vidékünk tisztaszobáira a bútorok párhuzamos elrendezése volt a jellemző. A bejárattal szemközti fal két oldalán egy-egy ágy állt, előtte székek, középen az ajtóval szemben az asztal, mögötte karospad. A komód a pad egyik oldalán kapott helyett, az üveges kredenc és a kétajtós szekrény a másik oldalt. A berendezés tartozéka volt a bölcső is, mely jelezte, hogy újszülött érkezett a családba.

A flóderozott talpas bölcső két támláján felül hullámvonalas fűrészelt díszítés van, hosszanti oldalán vékony rácsozás található. Talpkiképzése jellegzetes, kétoldalt kisé kinyúló, végeik visszahajlóak. A fenékdeszka nincs rögzítve, a bölcsőben legalulra szalmát helyeztek, arra pedig kis vászonlepedő került. (A flóderozás vagy faerezet festés egy régi díszítőfestő mesterség, melynek során a festő speciális szerszámok segítségével a fa erezetét kézzel festi rá a felületre.)

A bölcső – magassága: 77 cm, hossza: 100 cm, szélessége: 50 cm. Leltári száma: 2012.1.8.

Felhasznált irodalom:

Magyar néprajzi lexikon. Szerk. Ortutay Gyula. Akadémiai Kiadó, Budapest 1977–1982.

Bodnár Zsuzsanna: Bútorok. In: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népművészete. Szerkesztette: Ratkó Lujza, Nyíregyháza 2014, 323–327.