Újkőkori festett edényke Jéke határából

1966 nyarán, mezőgazdasági munkák során, egy kisméretű, festett kerámiaedényke került elő Jéke település határában. A megtaláló, Himics Mihály a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium tanulója volt, így a lelet az ott tanító Makay Lászlóhoz, általa pedig a Vármúzeum gyűjteményéhez került.

A kis edény formája leginkább egy zsákhoz vagy tömlőhöz hasonlítható. Felül, a pereménél kört formáz, teste kiszélesedik és trapéz alakú. A perem alatt egymással párhuzamos vonalpár, az edény hasán egyetlen bekarcolt vonal fut körbe.  Felülete vékony, függőleges, enyhén hullámos vonalakkal gazdagon díszített. A vonalakat az edény teljes felületén fehér színű, ún. mészbetéttel töltötték ki. A perem alatt, az edény két oldalán, egymással szemben két-két kis lyuk található, feltehetően egy vékony zsinórral való felfüggesztésre szolgálhattak. Belsejében vörös festékmaradványok láthatóak, illetve nyomokban ezt a külső felületén is megfigyelhetjük.

Az edényke több szempontból is unikális példánynak tekinthető. Különleges, táskaformájú alakja és gazdag díszítése alapján is gondolhatjuk, hogy egy nem mindennapi használatban lévő edénnyel van dolgunk. Az ilyen edények ugyanis, belsejükben ugyancsak vörös okkernyomokkal, sok esetben temetkezésekben kerülnek elő. Egykori településeken belül is előkerülhetnek, jellemzően áldozati gödrökben látnak napvilágot. Az edénytípus a párhuzamok alapján leginkább az észak-magyarországi területekhez kötődik, kiváltképpen a Felső-Tisza-vidékhez. A jékei edényt formája és díszítése alapján a középső újkőkor második felére (Kr.e. 5200–5000) keltezhetjük és az ún. bükki kultúrához köthetjük. A hasonló példányok ugyanis a kultúra régészeti anyagaiban bukkannak fel, vagy olyan lelőhelyeken kerülnek elő, amelyek a leletek alapján szoros kulturális kapcsolatban vannak a bükki kultúrával.

Az edény magassága 5,80 cm, peremének átmérője 5,80 cm, aljának szélessége 8,0 cm.

Leltári száma: 66.21.1.

Felhasznált irodalom:

Kalicz, N. – Makkay, J., Die Linienbandkeramik der Grossen Ungarischen Tiefebene, Studia Archaeologica VII. (1977)

Füzesi A. – Oravecz H., Középső neolitikus kori településrészletek Kántorjánosi határában. In: Ante viam stratam.  A Magyar Nemzeti Múzeum megelőző feltárásai Kántorjánosi és Pócspetri határában az M3 autópálya nyírségi nyomvonalán.  Szerk.: Szabó Á. – Masek Zs., Budapest 2012, 27–44.