Leltári száma: 1965.2.1.1–3.

Az ujjas ujj hossza: 52 cm, derék hossza: 52 cm

A szoknya hossza: 79 cm, sz:3,96

A hagyományos paraszti kultúrában a népi viselet a közösségi és az egyéni identitás egyik legfontosabb kifejezőeszköze volt. A viselet megmutatta viselőjének nemét, korát, családi állapotát, vallását, társadalmi helyzetét és lakóhelyét is.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a hagyományos paraszti viseleteket elég korán, már a XX. század első harmadában a felváltották az újabb, városi, polgári öltözékek. A kivetkőzés még azelőtt bekövetkezett, hogy a gyűjtőmunka kiterjedt volna a hagyományos öltözetekre, ekkora a legtöbb faluban már alig lehetett eredeti viseleti darabokat találni. Kivételnek számít a Rétköz vidékén Ajak, ahol a közösség hagyományőrzése révén még a 1960-as években is lehetett találkozni díszes öltözékű ajaki asszonyokkal, lányokkal. Az élénk színű, nagymintás, sok alsószoknyás öltözetük megkülönböztette őket a megye más településeinek visszafogottabb, aprómintás viseletétől. Sajátos ruhaviselési szokás volt, hogy a nők a hónap négy vasárnapján négy különböző színű, szabású ruhát hordtak. Az első vasárnapon, egyes ünnepeken és mennyasszonyság alkalmával is vakvirágos fehér selyemruhát, esetleg fehér alapon piros virágos delin öltözetet viseltek. A hónap második vasárnapján, nagy ünnepek második napján piros virágos fehér delin vagy kázsmér anyagú ruhát hordtak. A hónap harmadik vasárnapján piros öltözéket, a negyediken rózsaszín virágú zöld kázsmért viseltek.

A Rétközi Múzeum gyűjteményében lévő ajaki viseleteket Makay László vásárolta Rubóczki Péterné, Kovács Jánosné és Takács Ferencné ajaki lakosoktól 1964-ben. A hó műtárgyaként ezek közül az ajaki 4. vasárnapi, zöld öltözetet mutatjuk most be. Az ujjas és a ruha (szoknya) zöld alapon lilásrózsaszín rózsákkal és tarlóvirágszerű virággal, valamint rózsaszín közepű rózsalevelekkel díszített. Az alapszín „fődje” (földje) haragos, erőteljes zöld. Az ujjas ujjain alul 2–2 fekete bársony pánt fut körbe, az ujjak vége és az ujjas alja fekete, mintás géphímzéssel, szalaggal szegélyezett. A hát középen szegőzéses. A ruha (szoknya) alján az elejénél megszakadó széles fekete bársony pánt, azonos vastagságú az ujjason lévővel. A ruhához tartozó kötény virágmintás fehér selyem, melyet alján fehér gépcsipke díszít.

Irodalom:

Magyar Néprajzi Lexikon IV. Szerk. Ortutay Gyula. Akadémiai Kiadó, Budapest 1977–1982, 587.

Dr. Romhányi István: Szülőfalum Ajak. Gyermekjóléti Alapítvány. Kék-Fehér Könyvkiadó, 2021,119–126.

Ratkó Lujza. Viselet. In: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népművészete. Szerkesztette: Ratkó Lujza, Nyíregyháza 2014, 539–544.