A Rétköz régészeti kutatása

A Rétközi Múzeum gyűjtőterülete a Felső-Tisza-vidék rétközi és észak-nyírségi területeit foglalja magába. A Kárpát-medence ezen régiója a késő bronzkor időszakában (Kr.e. 11-9. század) kivételes területnek tekinthető, ugyanis itt a korszakból származó kincsegyüttesek (ún. bronzdepók) nagy koncentrációja figyelhető meg.

A Felső-Tisza-vidék különleges depó-gazdagságának okait még nem sikerült megnyugtatóan tisztáznia a kutatásnak, ahogy magának a késő bronzkori deponálás szokásának hátterét, az egykori hitvilággal és a mindennapokkal való kapcsolatát sem. A depók változatos mennyiségben, minőségben és összetételben tartalmazzák a késő bronzkorban általánosan elterjedt bronzból készült különféle tárgytípusokat, viseleti elemeket, ruhadíszeket, ékszereket, használati tárgyakat és fegyvereket. A depókat alkotó tárgyak és azok kombinációja, illetve az egyes kincsleletek lelőkörülményei alapján, az együtteseket különböző típusokba lehet sorolni. Elkülöníthetők így ékszerdepók, fegyverdepók, beolvasztásra váró félkész termékekből és nyersanyagokból álló ún. bronzműves-lerakatok, isteneknek szánt áldozati felajánlások, egy-egy személyhez köthető, személyes használati tárgyakból álló depók, vagy valamilyen varázslathoz kapcsolható alig néhány tárgyból, illetve azok töredékeiből álló együttesek. A depókat alkotó tárgyak számának, minőségének, kombinációjának elemzése, az egyes depók lelőhelyének földrajzi, topográfiai viszonyainak megismerése, a depót rejtő régészeti jelenségek minél tüzetesebb vizsgálata, továbbá a kincslelet és az azt rejtő lelőhely tágabb összefüggéseinek kutatása közelebb visz nemcsak az adott depó és magának a deponálás jelenségének megértéséhez is.

Az itt felsorolt indokok miatt kezdtünk el olyan lelőhelyeket vizsgálni a gyűjtőterületünkön, ahol az elmúlt évtizedekben mezőgazdasági munkák vagy homokbányászás során kincsleletek kerültek elő. Kutatásaink terepbejárásokból és műszeres leletfelderítésekből álltak. A lelőhelyek kiterjedésének, határainak pontosítása mellett újabb leletek gyűjtését is célul tűztük ki. Az előkerült leletanyag alapján bővíthettük a korábbi lelőhelyeket, illetve újabb területeket is azonosíthattunk. A begyűjtött fémleletek alapján arra következtethetünk, hogy a korábban talált bronzkincsek környékén nagyon is indokolt a módszeres kutatás és számíthatunk további jelentős leletek előkerülésére.

Az elvégzett terepbejárások és műszeres leletfelderítések számos további kérdést vetettek fel, így egy hosszabb kutatási projekt első lépeseként értékelhetjük munkánkat. A jövőben is folytatni szeretnénk terepi vizsgálatainkat, mivel számíthatunk újabb bronzkori leletegyüttesek előkerülésére a Rétközi Múzeum gyűjtőterületén, amelyek további értékes információkkal gazdagíthatják a régió történetéről kialakult képet. Az eddigi eredmények alapján terveink között szerepel egy-egy kiemelt lelőhely módszeresebb vizsgálata, amelynek következő lépése kisebb kutatószelvények megnyitása lehet tervásatás keretében. A lelőhelyek más módszerekkel (pl. geofizikai kutatások) történő elemzése szintén indokolt lenne, azonban ez már messzemenően túlmutat jelenlegi kutatásainkon.

A kutatásban részt vettek: Kalli-Tutkovics Eszter és Kalli András régészek, továbbá Kovalcsik András önkéntes segítő.

A Rétköz régészeti kutatása című 2018-as projektünket a Nemzeti Kulturális Alap Örökségvédelem Kollégiuma támogatta a 207134/00339 sz. pályázat keretében. Segítségüket ezúton is köszönjük!

IMG_1730davIMG_0928IMG_1571IMG_2997IMG_1589IMG_0925IMG_1572