XIX. század végi polgári szobabelső

Egy XIX. század végi kisvárdai polgári lakásbelsőt lát itt a látogató, sajátosan – a tér szerkezeti adottságainak megfelelően – berendezve: baloldalt a dolgozószobával, jobboldalt a szalonnal és középen az ebédlővel.

Kisvárda polgári életformáját a helyi értelmiség és a jelentős számú zsidóság alakította ki. A polgári lakásokban általában 3-4 szoba volt, a teljes lakótér alapterülete 100-150 m2 között lehetett, de voltak hat, vagy annál több szobás módos lakások is, cselédszobával kiegészülve.

A kiállításban látható bútorok stílusa biedermeier, amely a korszak meghatározó stílusirányzata volt. Fénykora az 1815‒1850 közötti időszakra esett, de Magyarországon csak később hódított teret. A biedermeier nagy hatással volt a bútorművészetre, és annak közvetítésével a polgári életérzés kifejezőjévé is vált. A kényelemre, az egyszerűségre törekedett, díszítése letisztult, nem kihívó. A díszek legjellemzőbb motívumai a virágok, a levélmintás intarziák, illetve a figurális elemek (griffmadár, lyra), amelyeket kisebb fémrátétek egészíthettek ki.

A kiállítás leghangsúlyosabb része az ebédlő, hisz a polgári életformához hozzátartozott a napi háromszori közös, rituálisnak is mondható étkezés. Berendezése keményfából készült. Központi helyen az esztergált lábakon álló tölgyfaasztal áll, amely a kor szokásainak megfelelően kihúzható. A keményfából faragott és esztergált székek barokkos formavilágot tükröznek. A furnérozott, intarziás ebédlőszekrény finom díszei nagy szakértelmet kívánó asztalosmunkára utalnak.

A dolgozószoba elsősorban a férfiak élettere volt. Kialakítása egyszerű, bútorai tekintélyt sugároznak. A falon a kor uralkodójának, Ferenc Józsefnek és feleségének, a nagy népszerűségnek örvendő Erzsébet királynénak keretbe foglalt képmásai láthatók. Az asztal furnérozott, lábait faragások díszítik: csigamotívumok és centrális körök. A könnyű faragott szék kényelmesebbé tette a munkát. Itt található még a legdrágább luxusbútorok egyike, a sok titkos fiókot rejtő szekrény, a szekreter.

A szalon volt a polgári lakások legzsúfoltabb része, ahol csak megfelelő öltözékben lehetett megjelenni. Általában ide helyezték a legdíszesebb bútorokat, amelyek kellően reprezentálták a család vagyoni helyzetét, társadalmi rangját. Nélkülözhetetlen eleme volt a tükör, ami a módosabb családoknál az egész falat beborította. Az itt látható ovális teázó asztalka gazdagon faragott lábakon áll, a hozzá tartozó furnérozott fotelek párnázottak. A barokkos mintázatú kétajtós szekrény koronázó párkány dísze hangsúlyozza a helyiség jelentőségét, és ugyanezt teszi a komód, amely intarziás virágfüzéreivel lenyűgözi a látogatót.

A bútorok 1964 és 1992 között kerültek a Rétközi Múzeum gyűjteményébe. Ezek közül  legjelentősebbek az 1974-ben dr. Varga Lászlóné  kisvárdai lakostól megvásárolt darabok.

Polgári szobabelső (12) Polgári szobabelső (11) Polgári szobabelső (10) Polgári szobabelső (9) Polgári szobabelső (8)               Polgári szobabelső (1)