Ajaki ház és cifra pitvar

Ajakról

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén, Kisvárdától délkeletre, a Nyírség és Rétköz határán fekszik Ajak község, ez a néprajzilag különösen érdekes település. Nevezetességét díszesen cifrázott pitvarainak, népviseletének és gazdag folklórjának köszönheti.

Ajak népi kultúrája alföldi jellegű, jellegzetesen paraszti formák között fejlődött  A falu arculatát magyar, rutén, szlovák betelepülések, illetve telepítések alakították ki a századok folyamán. Az 1860-as vízmentesítés után a lakosság a korábbi intenzív állattartásról a földművelésre tért át. A 19. század második felében a dohánytermesztés fellendülésének köszönhetően, sok dohánytermesztő telepedett meg Ajakon. Nagy részük magyar volt és Gyöngyös vidékéről érkezett. Aratás idejére azonban jöttek szlovákok is, szintén Hevesből, és egy részük az idők folyamán le is telepedett itt. Az idegen ajkúak hamar elmagyarosodtak. A község belterületének nyugati részén, a görög katolikus templomtól keletre, a hajdani Kisajakon telepedtek le. (Így létezhetett Ajakon Tótvég és Magyarvég, ez utóbbi a község keleti részén, a református templom környékén.) Az újonnan jöttek fenntartották a kapcsolatot korábbi, Heves megyei telephelyeikkel, és ez az ajaki viselet és lakáskultúra alakulásában egyaránt szerepet játszott. A mai ajaki ünnepi női viselet a Hevesből beköltözött dohánykertész lányok, asszonyok úgynevezett szabad elejű ruhájának az ujjas formájából, s a tősgyökeres ajakiak akkori divatos lakatosujjasából alakult ki. Ugyancsak a hevesiek hatására piros, sárga, kék apró virágmintákat hímeztek a ruhákra.

Változatos, díszes bőrruhadarabjaikat az ajakiak Kisvárdáról, Mezőkövesdről szerezték be.  A hímzett bundáknak nagy becsülete volt, anyáról leányra szállottak, a régieket teljes elrongyolódásig hordták. A tehetősebbek férjhez menő lányuknak nászajándékba adták, és csak a női ág kihalása esetén bocsátották áruba. Divat volt a dohányosnak vagy tótosnak mondott kockás mintás fejkendő, amely még ma is ismert Ajakon.

A nagybirtoktól körülzárt agrárlakosság többsége Ajakon mezőgazdasági napszámosként kereste kenyerét. Közeli és távoli uradalmakba jártak summásnak, Kisvárdára dohányosnak. Fürge észjárású, szorgalmas munkásemberek hírében állottak. Mivel a nagybirtok szorítása miatt földvásárlásra alig nyílt lehetőség, fölösleges pénzüket házaik csinosítására, öltözködésükre fordították. A tarka, színes viselet és a cifra pitvar szeretete ugyanannak a színekben, mintákban tobzódó díszítő kedvnek a megnyilvánulásai. Ez a sajátos vonás elkülöníti az ajakiakat a többi szabolcsi községtől. Ezek az újítások azonban csak ebben a szűk közösségben érvényesültek, nem terjedtek el, és itt is az életforma robbanásszerű átalakulásának köszönhetően, a virágkor, a stagnálás és a hanyatlás korszakai gyors egymásutánban követték egymást.

Az ajaki cifra pitvarok

A kezdetek

Az ajaki cifra pitvarok történetét kutatva körülbelül egy évszázadot kell visszamenni az időben. Ezt a falfestési eljárást az ajaki parasztasszonyok valamikor a 19 és 20-ik század fordulóján teremtették meg. A sárgára vagy szürkére meszelt pitvar falát fehér mészfoltokkal díszítették. Az ügyesebb asszonyok négy szeletbe vágott, csipkézett szélű kolompért  mártogattak mészbe ecset helyett. Gácsér Jánosné alkalmazta először a több színű, úgynevezett fukszia virágos cifrázást, amihez pamacsot használt. Tőle tanulta és fejlesztette tovább a festést Takácsné Ragány Anna, akinek sikerült „iskolát” teremtenie Ajakon. A fukszia virágos cifrázással egy időben volt divatos a fal nemzetiszín kockákkal való díszítése, és a kettő kombinációjából alakult ki – még az első világháború előtt – a rózsás-madaras festés, amely az ő nevéhez fűződik.(Takácsné 1969-ben halt meg.) Az erőteljes színek használata, a zsúfolásra való törekvés, nemcsak a pitvar cifra festésében jelentkezett, hanem az ajaki viseleten, a lassan kiszínesedő szedett szőtteseken, és a házfalon kívül, belül egyaránt.

Milyen volt az ajaki ház?

Az ajaki házak a múltban az utca felől többnyire véggel voltak építve. A homokos agyagtalaj igen alkalmas a vert fal megépítésére, mert tapadós és erősen köt. Tüzelőberendezése, jellege szerint az ajaki ház az alföldi lakóháztípushoz tartozik, pendelykéményes konyha-pitvarával és kemencés szobájával. A füstös háznak mennyezete nem volt, föléje pendelykémény borult, amely sípjával a tetőn át a szabadba nyílt. A pendelykémény később kisebb lett, s a füstös házat pitvarra és kéményaljára osztotta. A kéményaljába nyílt a boglyakemence nyílása. Ha két család lakott együtt, mind az első házban, mind pedig a hátsóban volt kemence. A pitvart a füstös kéményaljától mestergerenda, majd boltív választotta el. Ez a változás tette lehetővé, hogy az egyszerű mészfoltokkal történő falfestés helyébe bonyolultabb, díszesebb festési eljárás lépjen, ugyanis a füsttől jobban védett előtér, pitvar alkalmassá vált erre.

A cifrázás virágkora

A Takácsné Ragány Anna által kialakított cifra pitvarfestés hamar elterjedt Ajakon. A közösség jó befogadónak bizonyult. Takácsné tanítványai közül néhány asszony – Balaskó Ferencné, Gerzsenyi Istvánné, Molnár Jánosné, Rozinka Bertalanné – cifrázó készsége művészi szintre emelkedett. Mindegyiküknek sikerült egyéni módon használnia a közös motívumkincset, és ugyancsak egyéni módon alakítania a kompozíciók színritmusát. A gondosan bemeszelt falat sárga vagy égszínkék festékkel fedték be. Ha a korábbi cifrázás nyomait el kellett tüntetni, háromszor is lemeszelték. A pitvar külső és belső boltívét, és az összes füstjárta területet kicifrázták. Először az „ajját szegték” be. (A szegélydíszben zsúfolásra, tömörségre való törekvés jelentkezik.) A szabadon maradt felületet jó szemmértékkel rozmaringos kockákba osztották. A kockák mindegyike zárt kompozíció, közepére dús, tarka virágcsokor kerül, tetején gyakran kakas ül, töves és cserepes virág váltakozik meghatározott sorrendben. Az egyes kockák  centrálisan komponáltak, ez azonban nem jelent egyhangúságot, hanem megnyugtató rendet sugall. A kezdő motívumsor megfestése volt a legnehezebb feladat, ezt a munkát a „főmester” csinálta, míg a fal gondos lemeszelése, festése és a rozmaringos kockákba kerülő „rózsa” cifrázása a háziasszony gondja volt.

A cifrázást nem tekintették munkának, „dolog közben” csinálták, néha egy hétig is eltartott. A díszes pitvarban sok öröme telt készítőjének. A faluszerte ismert cifrázók időnként hárman-négyen is összeálltak, felvállaltak egy-egy pitvarfestést, így három nap alatt elkészültek, sokszor mécs világánál is folytatva a cifrázást. Mindegyikük más típusú rózsát festett a rozmaringos kockákba, de a váltakozó minták meghatározott sorrendben követték egymást, így a kompozíció végül is harmonikus egységet alkotott. Az egyhangúság elkerüléséért az ismétlődő virágok színe változott. A nagy felület, a festés technikája nagyobb szabadságot biztosított az alkotónak miden más népművészeti ágnál a természet minél hűségesebb utánzására. Idegenek részére sohasem vállaltak cifrázást, rokonoknak, jó szomszédoknak szívességből, vagy a nekik nyújtott segítség   viszonzásaképpen. A cifrázó asszonyok, lányok igen megbecsült tagjai voltak a falu társadalmának. A cifrázáshoz értő eladólánynak nagyobb volt az értéke, a legények szívesebben jártak udvarolni az ilyen ügyes lányhoz.

Gyors hanyatlás

Az időkkel azonban Ajakon is együtt változtak az építkezési szokások. A pendelykémény kisebbedni kezdett, kisebbedését pedig a kéményalja egy részének a lepadolása követte. Végül a konyha fölé teljes terjedelemében mennyezet került. A pitvar elvesztette korábbi szerepét. A boltív alatti részt sok helyen ledeszkázták, s az így nyert hátsó teret szerszámos kamrának használták. A lepadlásolt pitvarba már nem illet bele a cifrázás.

Ma már egyetlen cifrázott pitvart sem találhatunk Ajakon. Ezért is értékes számunkra a Rétközi Múzeumban felállított festett pitvarú ajaki ház, amely Hasujó Mihályné és leánya munkája, aki egyike volt az utolsó ajaki festőasszonyoknak. Míg a kalocsai pingálóasszonyok híre bejárta a világot, addig ajaki társaikról, az ajaki cifra pitvarok festőasszonyairól kevesen tudnak, pedig alkotásaik a kalocsaiakéval azonos értékű népművészeti megnyilatkozások. Műveik megőrzésével tartozunk nekik.

Ajaki cifra pitvar (10) Ajaki cifra pitvar (9) Ajaki cifra pitvar (8) Ajaki cifra pitvar (7) Ajaki cifra pitvar (6) Ajaki cifra pitvar (5) Ajaki cifra pitvar (4) Ajaki cifra pitvar (3) Ajaki cifra pitvar (2)        Ajaki cifra pitvar (1)