Római ezüstérme Zsurk határából

2019-ben múzeumi önkéntesünk, Eszenyi Jenő, régészeti leleteket jelentett be Zsurk határából. A területet bejárva nagymennyiségű késő bronzkori kerámiát azonosítottunk, így műszeres leletfelderítéseket kezdtünk végezni a lelőhelyen. Az egyik ilyen kutatásunk során többek között egy római ezüstérmét találtunk.

A római érme (denarius) enyhén kopott, de nagyon jó állapotú. Előlapján a római császár képmása látható, valósághűen ábrázolva. Hátlapján a korszaknak megfelelően egy római istenség van. A zsurki denariust Commodus császár (i.sz. 180–192) uralkodása idején bocsátották ki. Az előlapon a császár portréja jobb profilból látható, arca szakállas, fejét babérkoszorú díszíti. Az uralkodói képmás körül kopott, rövidített felirat olvasható: M(arcvs) COMM(odvs) ANT(oninvs) P(ivs) FEL(ix) AVG(vstvs) BRIT(annicvs) P(ater) P(atriae). A felirat hozzávetőleges jelentése: Marcus Commodus Antoninus Pius Augustus, nagyszerencséjű, a britannusok legyőzője, a haza atyja. A hátoldalon Libertas, aki a római mitológiában a szabadság megszemélyesítése. Libertas az érméken, mint esetünkben is, szép női alakként van ábrázolva, bal kezében lándzsát, jobb kezében pedig egy csúcsos süveget (pileus) tart, amelyet szabadságuk jelképeként a felszabadított rabszolgák kaptak. A hátlap felirata: LIB(eralitas) AVG(vsti) P(ontifex) M(aximvs) TR(ibunicia) P(otestate) XV CO(n)S(ul) VI. A felirat hozzávetőleges jelentése: bőkezű császár, pontifex maximus (főpapi tisztség), a tribunusi hatalom tizenötszörös birtokosa, hatszoros konzul.

Felmerülhet a kérdés, hogy egy i.sz. 2. század végi római ezüstérme hogyan kerülhetett elő az egykori birodalomtól ilyen távol? Commodus császár idején, a mai alföldön – Pannonia és Dacia provinciák szomszédságában – barbár népek éltek. Kapcsolataikat a békés időszakok és háborúk állandó váltakozásával lehet leginkább jellemezni, így az érmék több módon is kerülhettek a barbárokhoz. A régészeti kutatás kereskedelem, hadi zsákmány vagy pénzbeli juttatás eredményeként értelmezi leggyakrabban a római leleteket. Az alföldi területek fémben szegény területnek számítottak, így az érmék, illetve az egyéb fémtárgyak is inkább nyersanyaguk miatt voltak értékesek.

A zsurki lelőhelyen többszöri kutatásaink során egy további ezüstérme is előkerült. A császárkorra keltezhető kerámiaanyag azonban nagyon ritka, így további bejárások szükségesek annak meghatározására, hogy a leletek milyen kontextushoz (település, temető, szórvány) tartozhatnak.

A kutatásokban részt vevő múzeumi önkénteseink: Bacskai Zoltán (Laskod), Eszenyi Jenő és családja (Záhony), Kalli András (Várkapitányság Zrt.), Kovalcsik András (Pap). Munkájukat ezúton is köszönjük!

Kapcsolat

CAPTCHA
Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.
Kép CAPTCHA
Enter the characters shown in the image.